(A paradicsom csúcsrothadása – hogyan előzzük meg? | Hobbikert Magazin) Paradicsom termésein megjelenő csúcsrothadás: a gyümölcs alján barna-fekete, besüppedő folt látható. A csúcsrothadás a paradicsom gyakori, nem fertőző eredetű betegsége (élettani rendellenesség), amely a termés alján (a bibepontnál) kialakuló barna vagy fekete, besüppedő folt formájában jelentkezik (Csúcsrothadás megelőzése paradicsomban | Yara Hungária).
Ez a folt eleinte vízzel átitatottnak tűnhet, majd fokozatosan megnagyobbodik és elfeketedik, a termés alsó része pedig elhal (Így védekezzünk a paradicsom csúcsrothadása ellen | Sokszínű vidék). A felső termésrész ilyenkor még épnek látszik, de az érintett paradicsom már fogyaszthatatlanná válik. A probléma leggyakrabban a gyümölcs növekedésének középidőszakában, gyakran már zöld állapotban jelentkezik, és megfelelő beavatkozás nélkül a termés jelentős részét tönkreteheti.
Fontos kiemelni, hogy a csúcsrothadás nem fertőző, tehát nem gomba vagy baktérium okozza, hanem a növény belső állapotával függ össze. Az alábbiakban áttekintjük a kiváltó okokat és azokat a módszereket, amelyekkel megelőzhető és kezelhető ez a kellemetlen jelenség.
Tápanyaghiány a háttérben – a kalcium szerepe
A csúcsrothadás legfőbb oka a kalciumhiány a termésben. A kalcium a paradicsom számára létfontosságú másodlagos tápelem, amely a sejtfalak stabilitásához szükséges; hiányában a sejtfalak meggyengülnek és a gyümölcs szövetei roncsolódnak. Ennek következtében alakul ki a termés csúcsán a jellegzetes rothadó folt.
Gyakran nem arról van szó, hogy a talajban egyáltalán nincs kalcium, hanem arról, hogy a növény nem tudja felvenni a kalciumot megfelelő ütemben. Intenzív termésnövekedés idején – a virág megtermékenyülése után pár héttel – a paradicsom kalciumigénye megugrik (Csúcsrothadás megelőzése paradicsomban | Yara Hungária). Ilyenkor bármilyen tényező, ami akadályozza a kalcium eljutását a terméshez, növeli a csúcsrothadás kockázatát. Például a túlzott nitrogéntrágya (főleg ammónium formában) vagy kálium bőség gátolhatja a kalcium felvételét a növényben, mivel ezek a tápanyagok versengenek a kalciummal, és a növény inkább a levelekbe építi be a kalciumot a termés helyett.
Mindent összevetve, a csúcsrothadás mögött szinte mindig a kalcium hiányos ellátása áll – akár tényleges hiányról, akár relatív (felvételi) hiányról legyen szó.
Az öntözés és a talaj pH hatása a csúcsrothadásra
A vízellátás kulcsszerepet játszik a kalcium megfelelő hasznosulásában. A paradicsom a tápanyagokat víz útján szállítja a gyökerektől a termésekig, így a rendszertelen vagy elégtelen öntözés az egyik leggyakoribb kiváltó ok. Ha a talaj kiszárad, a növény nem tud elegendő vizet felvenni, és ezzel együtt a kalcium sem jut el a gyümölcsökbe – ez gyorsan csúcsrothadáshoz vezet.
Már néhány napos vízhiány is okozhat ilyen problémát a fejlődő paradicsomokon. Ugyanakkor a túlzott öntözés, vízben álló talaj szintén gondot okozhat: oxigénhiányos talajban sérül a gyökerek működése és a tápanyagfelvétel, ráadásul a pangó víz elősegítheti a talajból a nitrát nitrogén ammóniummá alakulását, ami verseng a kalciummal a növényben.
Ezért fontos az egyensúly: ne tartsuk a talajt se túl szárazon, se tartósan vízzel telítve.
A talaj kémhatása (pH) szintén befolyásolja a kalcium felvételét. Savanyú talajban (alacsony pH-n) a kalcium ionok hozzáférhetősége csökken, emiatt hiába van jelen a talajban, a növény nem tudja hasznosítani (A paradicsom csúcsrothadása – hogyan előzzük meg? | Hobbikert Magazin).
Paradicsom esetében az optimális talaj-pH érték nagyjából 6,5 körüli, enyhén savas vagy semleges tartomány (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman). Ilyen közegben tudja a gyökér a legjobban felvenni a kalciumot. Ha a pH túl alacsony, érdemes meszezéssel (mész vagy dolomit hozzáadásával) javítani, vagy gipszet (kalcium-szulfátot) juttatni a talajba, hogy növeljük a kalcium szintjét anélkül, hogy túlzottan lúgosítanánk.
A talaj pH-jának korrekciója különösen akkor indokolt, ha korábban már tapasztaltunk csúcsrothadást; egy talajvizsgálat pontos képet ad arról, szükség van-e beavatkozásra. Megfelelő pH-jú és tápanyagban kiegyensúlyozott talaj esetén a paradicsom gyökerei sokkal hatékonyabban tudják felvenni a szükséges kalciumot, ami az egyik alapja a csúcsrothadás megelőzésének.
Környezeti tényezők: hőmérséklet és páratartalom
A szélsőséges időjárási körülmények is nagymértékben hozzájárulhatnak a csúcsrothadás kialakulásához. Tartós hőségben a paradicsomnövény fokozottan párologtat, miközben a talaj gyakran kiszárad – ez veszélyes párosítás. Ilyenkor a növény védekezésképp össze is pöndörítheti a leveleit, hogy csökkentse a párologtatást, de a forró, száraz idő hatására még egy jól táplált növény is nehezebben tudja felvenni a talajból a kalciumot (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman).
A nagy melegben a gyökérnyomás lecsökken, a növény vízforgalma felborul, és hiába lenne elég tápanyag a talajban, nem jut el a termésig (Ezt látod a paradicsomod alján? Akkor azonnal cselekedned kell!). Nem véletlen, hogy gyakran éppen a nyári forró időszakban bukkan fel tömegesen a csúcsrothadás.
Ráadásul a hirtelen hőmérséklet-ingadozások is stresszt jelentenek: ha nappal kánikula, éjjel pedig hűvös van, vagy gyorsan változik az idő, az is megzavarhatja a tápanyagáramlást. Ilyen szélsőséges vagy változékony klíma mellett a paradicsom (és más érzékeny zöldségek, mint paprika, cukkini) gyakran nem tud elegendő kalciumot felvenni, és ennek jele lesz a csúcsrothadás megjelenése (Mit tehetsz a paradicsom csúcsrothadása ellen? – Agroinform.hu).
A páratartalom további fontos tényező. Szabadföldön inkább a szárazság a gond, de fólia alatt vagy üvegházban a túl magas páratartalom is problémás lehet. Magas páratartalomnál a növény párologtatása lelassul (hiszen a levegő már telített nedvességgel), emiatt a vízáramlás és benne a kalcium szállítása is korlátozott.
Az eredmény hasonló: a gyümölcs nem kap elég kalciumot. Tehát érdekes módon a túl nedves levegő éppúgy vezethet kalciumhiányhoz, mint a száraz talaj. Ez főként védett termesztő berendezésekben fordul elő, ahol a szellőztetés hiánya miatt felgyűlik a pára. A megoldás ilyenkor a klíma szabályozása: rendszeres szellőztetés, illetve a páratartalom optimalizálása. Ezzel szemben a szabadban a heves esőzések okozhatnak gondot: egyrészt kimoshatják a talajból a tápanyagokat (beleértve a kalciumot), másrészt ha az esős időszakot hirtelen forróság követi, a növény nem tud gyorsan alkalmazkodni, és könnyen kialakulhat a betegség (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman).
Végül megemlítendő, hogy a hideg időjárás is lassíthatja a tápanyagfelvételt – tavasszal a hideg talajban a gyökerek nehezen működnek, így korai termesztésben vagy hűvös időszakban szintén láthatunk csúcsrothadás tüneteket még akkor is, ha később a hőmérséklet emelkedik (Így védekezzünk a paradicsom csúcsrothadása ellen | Sokszínű vidék).
A paradicsom akkor érzi magát a legjobban, és akkor tudja megelőzni a csúcsrothadást, ha kiegyensúlyozott környezeti feltételek között nő: se nem túl forró és száraz, se nem túl párás vagy hideg, és nincsenek extrém ingadozások. Szükség esetén érdemes árnyékolással védeni a növényeket a perzselő naptól, illetve biztosítani a jó légmozgást és megfelelő talajhőmérsékletet (pl. talajtakarással), hogy a gyökerek optimálisan működhessenek.
Megelőzési technikák a termesztés során
Egyenletes vízellátás: A csúcsrothadás megelőzésének legfontosabb lépése az öntözés szabályozása. Törekedjünk az egyenletes talajnedvesség fenntartására: a paradicsomtöveket lehetőleg minden nap azonos időben, rendszeresen öntözzük meg.
Ezzel elkerülhető a talaj hirtelen kiszáradása vagy túlnedvesedése. Ideális a reggeli vagy esti öntözés, hogy a víz lassan tudjon felszívódni, és a déli forróságban ne párologjon el túl gyorsan. Használhatunk talajtakarást (mulcsozást) is a tövek körül, ami segít megőrizni a nedvességet a talajban és egyenletesebbé tenni a vízellátást. Ha nem tudunk mindennap locsolni, érdemes csepegtető öntözőrendszert alkalmazni, ami lassan, folyamatosan adagolja a vizet a talajra – így a növény stresszmentesen jut vízhez.
Öntözéskor mindig alaposan öntözzünk, hogy a víz lejusson a mélyebb gyökerekhez is, ezzel serkentve a gyökérzónát a talaj mélyebb rétegei felé terjeszkedni. A mélyebb gyökerek stabilabb víz- és tápanyagellátást biztosítanak, ami kisebb eséllyel vezet hiányállapothoz egy szárazabb időszakban.
Talajminőség javítása és pH-beállítás: Még ültetés előtt érdemes talajvizsgálatot végezni, főleg ha korábban volt már csúcsrothadás probléma. A vizsgálat megmutatja a talaj tápanyagtartalmát és pH-értékét. Hiányzó kalcium esetén trágyázzuk a talajt kalciummal – például adjunk hozzá meszet (kalcium-karbonát) vagy gipszet (kalcium-szulfát) a talaj állapotától függően (A paradicsom csúcsrothadása – hogyan előzzük meg? | Hobbikert Magazin).
A mész növeli a talaj pH-ját és kalciumtartalmát is, míg a gipsz kalciumpótlást ad a pH jelentős befolyásolása nélkül. Fontos a megfelelő dózis betartása, mert a túlzott meszezés kedvezőtlenül befolyásolhatja más tápanyagok felvételét. Kerüljük a túlzott nitrogéntrágyázást, különösen az ammónium-túlsúlyos műtrágyákat, mert ezek elősegítik a lomb növekedését a termés rovására, és gátolhatják a kalcium beépülését a gyümölcsökbe (Csúcsrothadás megelőzése paradicsomban | Yara Hungária).
A nitrogénigényt inkább kiegyensúlyozottan elégítsük ki, vagy használjunk nitrát formájú nitrogént, ami kevésbé konkurál a kalciummal. Káliumból és magnéziumból se vigyük túlzásba a pótlást, mert a túl sok kálium (illetve magnézium) szintén gátolja a kalcium felvételét. A paradicsom kiegyensúlyozott tápanyagellátását komplex (de nem túl magas N-tartalmú) műtrágyákkal oldjuk meg, vagy használjunk érett komposztot, ami lassan szabadítja fel a tápanyagokat.
Kalciumpótlás növekedés közben: Ha a szezon során mégis fennáll a kalciumhiány veszélye (pl. gyors ütemben kötnek a termések, vagy extrém meleg van), célzott kalciumpótlást alkalmazhatunk. Ennek egyik módja a talajon keresztüli utánpótlás: a paradicsom tövek mellé beöntözhetünk kalcium-nitrát tartalmú tápoldatot vagy granulált formában kiszórhatjuk és beöntözzük.
Ez gyorsan felvehető kalciumot biztosít a gyökereknek. Ha azonban a probléma főként a hőséggel összefüggő felvételi zavar (amikor nem a talaj kalciumhiánya a gond), akkor hatékonyabb a levélpermetezés: kalcium-klorid vagy kalcium-nitrát oldattal permetezzük le a paradicsom lombját és a fiatal gyümölcsöket.
A permetezést mindig hűvösebb időben – kora reggel vagy késő délután – végezzük, hogy elkerüljük a napégést a leveleken. A levéltrágyázás közvetlenül a növény szöveteibe juttatja a kalciumot, ezzel megelőzhető, hogy a kialakuló terméseken hiány alakuljon ki. Természetesen a permetezés sem gyógyítja meg azokat a terméseket, amelyek már rothadásnak indultak, de megállíthatja az újabb termések megbetegedését.
Egyéb termesztési praktikák: Ügyeljünk a növénytávolságra és a megfelelő termesztési körülményekre. Ne ültessük a paradicsompalántákat túl sűrűn, mert a túl közel lévő növények versengenek a vízért és tápanyagokért, gyorsabban kimerítik a talajt, ami hiányokhoz vezethet.
A szellős ültetés emellett csökkenti a páratartalmat a lombozat között. Védjük a gyökereket: kerüljük a mély kapálást vagy a tövek közelében végzett durva talajmunkát, mert a gyökérzet megsértése csökkenti a tápanyagfelvételt.
Aki teheti, alkalmazzon vetésforgót: ne minden évben ugyanoda kerüljön a paradicsom, hogy elkerüljük a talaj egyoldalú tápanyag-kimerülését (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman). Pihentetett, feljavított talajban kevesebb a hiánybetegség.
Válasszunk megfelelő fajtákat is, ha lehetséges. Bizonyos paradicsomfajták kevésbé hajlamosak a csúcsrothadásra, mert jobban alkalmazkodnak a környezeti stresszhez. Érdemes kertészeti tapasztalatokra hagyatkozva olyan fajtákat ültetni, amelyek a mi éghajlatunkon jól beváltak és ellenállóbbak. Végül, ha mégis megjelennének a tünetek egy-egy termésen, az érintett paradicsomokat mielőbb távolítsuk el a növényről.
Ezzel megelőzzük, hogy a növény feleslegesen energiát pazaroljon a beteg termésre, és csökkentjük az esélyét bármilyen másodlagos fertőzésnek (például gombák megtelepedésének) a rothadó részen (Ezt látod a paradicsomod alján? Akkor azonnal cselekedned kell!). A leszedett, rothadó paradicsomokat semmiképp se hagyjuk a talajon, gyűjtsük össze és semmisítsük meg. A megelőző intézkedések betartásával a csúcsrothadás nagy eséllyel elkerülhető, és szép, egészséges terméseket takaríthatunk be.
Biológiai és természetes módszerek a csúcsrothadás ellen
A vegyszermentes, természetes megoldások kedvelői számára is rendelkezésre áll néhány hatékony praktika a csúcsrothadás megelőzésére és kezelésére. Ezek a módszerek jellemzően a talaj egészségének javítására, a természetes tápanyag-utánpótlásra és a növények erősítésére irányulnak:
- Tojáshéj használata: A háztartási tojáshéj kiváló kalciumforrás a kertben. Ne dobjuk ki a tojáshéjakat, hanem szárítsuk meg és zúzzuk minél apróbbra, majd keverjük a palánták ültetőgödrébe vagy a talajhoz (Anyósom nagy titka: Ezt szórta a paradicsomok tövéhez és édesebb lett a sok termés, mint előtte bármikor – Kiskegyed).
- A tojáshéj lassan bomlik le a talajban, fokozatosan biztosítva a növények számára a kalciumot (Valóban jó a tojáshéj a növények számára? Kertész ismerősöm most …). Már a palánták kiültetésekor érdemes a gödör aljába tenni egy marék összetört tojáshéjat – a paradicsom így folyamatos utánpótláshoz jut a gyökerén keresztül. Ezzel a módszerrel természetes úton előzhetjük meg a kalciumhiányból eredő csúcsrothadást. Ráadásul a bomló tojásmaradványok más előnnyel is járhatnak: némely kártevőt (például egyes csigákat) távol tarthat a tojáshéj jelenléte, bár meg kell jegyezni, hogy egereket vagy madarakat viszont vonzhat, ha nagy mennyiségben marad a felszínen. Ezért dolgozzuk be a talajba a héjdarát. Az egész szezon folyamán is pótolhatjuk: keverjünk zúzott tojáshéjat az érő komposzthoz, majd a kész komposzt bedolgozásával juttassuk ki a kertbe – így folyamatosan javítható a talaj kalciumtartalma természetes módon.
- Csontliszt (húsliszt) alkalmazása: A csontliszt egy szerves trágyaféle, amely aprított állati csontokból készül, és rendkívül gazdag kalciumban és foszforban. Mivel lassan bomlik le, hosszú távú kalciumforrást jelent a talajban, ami ideálissá teszi a csúcsrothadás megelőzésére is. A csontlisztben lévő kalcium segít megakadályozni a virágvégi rothadás (csúcsrothadás) kialakulását, ezért érdemes fontolóra venni a használatát a paradicsomágyásban (Hogyan készítsünk és használjunk csonthús-műtrágyát a kerti betakarítás fokozásához – Hogyan készítsek?). Emellett a csontliszt javítja a talaj szerkezetét és táplálja a hasznos talajmikrobákat, így hozzájárul az egészséges gyökérfejlődéshez is. Fontos betartani a csomagoláson javasolt dózisokat (általában négyzetméterenkénti grammban megadva), és a talajba keverni ültetés előtt vagy akár a felszínre szórva mulccsal betakarni. Mivel organikus eredetű, bio kertekben is engedélyezett és kíméletes a környezethez. Érdemes ősszel vagy kora tavasszal kijuttatni, hogy legyen ideje fokozatosan felvehető formába kerülni a vegetációs időszakra.
- Tejpermet (tejes oldat) használata: Egy régóta ismert házi praktika a tejjel való permetezés. A tejben található kálcium és egyéb anyagok segíthetnek megelőzni a csúcsrothadást, és emellett a tej enyhe gombaölő hatással is bír. Esős időszakok után – amikor a talaj kimosódhatott, majd hirtelen meleg lesz – érdemes a paradicsom leveleit hígított tejjel (és vízzel) készült permetlével lekezelni.
- Ez a módszer a tapasztalatok szerint több fronton is hat: egyrészt lombtrágyaként kalciumot juttathat a növény felszínére, másrészt védheti a növényt bizonyos gombás betegségektől (pl. paradicsomvész) és akár néhány kártevőtől is (Édenkert.hu | Tejes permetszer paradicsomra – sok minden ellen jó). A tejpermetezéshez 1 rész zsíros (legalább 2,5%-os) tejet keverjünk 5-7 rész vízzel, és ezzel permetezzük be a leveleket/terméseket. Fontos, hogy a permetezést megelőzésként alkalmazzuk rendszeresen (például heti gyakorisággal esős-meleg idő váltakozásakor), mert már kialakult súlyos csúcsrothadást ez sem tud visszafordítani – viszont a további rothadásos tünetek kialakulását mérsékelheti. Mivel ez egy teljesen természetes szer, alkalmazása biztonságos a hasznos élőlényekre és a fogyasztóra nézve is.
- Komposzt és talajélet serkentése: A jó minőségű, érett komposzt rendszeres használata az egyik legjobb természetes megelőző módszer szinte minden növényi probléma ellen, így a csúcsrothadás ellen is. A komposzt javítja a talaj vízmegtartó képességét és tápanyagtartalmát, megelőzve a hirtelen tápanyaghiányokat vagy kiszáradást. Ezenfelül a komposztban lévő szerves anyagok kiegyensúlyozott tápanyag-feltáródást biztosítanak a szezon során, beleértve a kalciumot is. Ha saját komposztot készítünk, gazdagíthatjuk tojáshéjjal, fahamuval (ami kalcium-karbonátban gazdag) és más ásványi anyagokkal, így növelve a kész komposzt kalciumtartalmát. A fahamu kis mennyiségben hasznos lehet a talajnak, mert kalcium mellett káliumot is tartalmaz és lúgosítja a talajt, de alkalmazásával óvatosan kell bánni, hogy ne vigyük túlzásba a pH emelését.
- A komposzttal történő talajerő-utánpótlás segít egy egészséges talajélet fenntartásában is – a mikorrhiza gombák és hasznos baktériumok jelenléte elősegíti a tápanyagok (így a kalcium) hatékonyabb felvételét a növény gyökerein keresztül. Emellett a biológiai készítmények, mint például algakivonatok vagy talajbaktérium-kultúrák (amiket egyre több kertészeti biotermék tartalmaz) szintén támogatják a növények ellenálló képességét.
- A Greenman Agro vagy hasonló mikrobás talajkondícionáló szerek javítják a talaj termőképességét és a gyökerek tápanyagfelvevő képességét, ami közvetve segíthet megelőzni a csúcsrothadást is (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman) (Tanácsok paradicsom rothadás ellen – Greenman). Ezek a bio-készítmények növelik a humuszképződést és jobb gyökérfejlődést eredményeznek, így a paradicsom erősebb és kiegyensúlyozottabb lesz.
A paradicsom csúcsrothadása megelőzhető és kezelhető problémakör, amennyiben időben felismerjük a jeleit és megértjük az okait. A legfontosabb teendők a következetes öntözés, a megfelelő talajminőség és pH fenntartása, valamint a szükséges kalciumpótlás elvégzése – mindezt lehetőleg természetes, a növény számára kíméletes módon. Ha pedig komplexen gondoskodunk a paradicsomtövünk igényeiről, az erős és egészséges marad.
A csúcsrothadás ugyan komoly fejtörést okozhat a kertészeknek, de megfelelő gondoskodással és megelőző intézkedésekkel a jelenség elkerülhető vagy kordában tartható. Így a paradicsomnövény meghálálja a törődést, és bőséges, ép terméssel jutalmaz bennünket a szezon végére.